Sokáig aludtam. Nem Én voltam. Álmodtam. Álmodtam hogy ez vagyok meg az vagyok.Sok színű világban ezer arcot láttam. Közben meg benn feszített valami, vagy csak azt hittem álmodom?A vágyat éreztem de hogy mire, nem tudtam. Álmaim alatti tapasztalások óriási katarzisok,meglá-tások hatására egyszer csak elkezdett kinyílani a szemem. Megéreztem, hogy ott bennt ami va-
laha feszített hogy az mi.. Csillagmagom vágyott arra hogy kicsírázhasson. Könnyeimmel locsol-
tam,élesztgettem, mig végre felébredtem. Ébren vagyok ! Annyira sokára jött, mégis hírtelen.
A megilletődöttségtől alig kapok levegőt. Lehullik rólam csillagmagom héjja, s a valódi önmagam
igazi fénye tündöklik fel. Én vagyok! Már nem mag. Folyamatosan hajt, egyre kiterjedtebb hogy
minél tágabb körben szórhassa szét magát. Mert ÉN vagyok! Vagyok Aki Vagyok !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése